Társadalom és fenntarthatóság
Méltányos elosztás és esélyegyenlőség, mint a jó életminőség alapja
A fenntarthatóság társadalmi dimenzióját a legnehezebb meghatározni, ezért a fenntartható jövőről szóló vitában csak kevés figyelmet kap. Ennek oka többek között az, hogy a társadalmi dimenzióhoz különböző (tudományos) területek kapcsolódnak, és a társadalmi dimenzió csak nehezen számszerűsíthető. A társadalmi fenntarthatóságnak ezért nincs egyértelmű koncepciója, és széleskörű elismertsége is hiányzik.
Emberhez méltó élet, elosztás és esélyegyenlőség
A társadalmi fenntarthatóság célja egy emberhez méltó élet megteremtése, azaz a társadalmi terhek megosztása, a feladatok elosztása, a munka elosztása/a munkanélküliség elleni küzdelem és az esélyegyenlőség. A középpontban egy olyan emberhez méltó élet áll, amely biztosítja az anyagi és nem anyagi alapszükségleteket. A "munka" ebben központi szerepet foglal el: A fizetett munka lehetővé teszi az anyagi részvételt és a megélhetés biztosítását, de a társadalmi és kulturális részvételre is nagy hatással van. [Irodalom: Studie Littig/Grießler 2004]
A társadalmi fenntarthatóság az emberi egészség védelmét, a társadalmi stabilitás biztosítását, valamint a társadalom fejlődési és szervezési képességének biztosítását jelenti. [Irodalom: Enquete Bizottság jelentése (PDF)]
Életminőség, mint társadalmi fenntarthatóság
A társadalmi fenntarthatóság mérésének és értékelésének egyik eszköze az életminőség fogalma, amely összefügg azon gazdasági modellel szembeni kétkedéssel, amely szerint a jólét automatikusan jobb élethez vezet. Tanulmányok igazolják, hogy a társadalom egy főre eső, növekvő jövedelmi szintje és a "nagyon boldog emberek" száma között nincs közvetlen összefüggés. Más vizsgálatok azt mutatják, hogy nem az egyes emberek anyagi jóléte, sokkal inkább az igazságos elosztás vezet jobb életminőséghez. [A témával kapcsolatban vesd össze: Wilkinson / Pickett (2009): Az egyenlőség boldogság. Miért jobbak mindenkinek az igazságos társadalmak. ]
Emberi fejlettségi index (HDI)
A társadalmi fenntarthatóság mutatói még nem nincsenek rendesen kidolgozva, mivel mérésük viszonylag nehéz. Nemzetközi szinten az emberi fejlettségi indexet (HDI) használják mérési eszközként, amely az egy főre eső, reális vásárlóerőt, a várható élettartamot és az oktatást (az írástudók aránya és a beiskolázási arány alapján) mutatja. Azonban csak átlagértékeket ad meg, és keveset mond az országon belüli elosztásról.
Társadalmi mutatók Ausztriában
Az osztrák fenntarthatósági stratégia „Életminőség Ausztriában" c. fejezete foglalkozik a társadalmi fenntarthatóság dimenziójával. Az ott meghatározott mutatók összefoglalóan az alábbi témákat érintik: társadalmi kirekesztés (munkanélküliség, szegénység), társadalmi egyenlőtlenség, oktatás, nemek közötti egyenlőtlenség és egészség.
Vállalkozások és társadalmi fenntarthatóság
A vállalkozások és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) tekintetében többnyire a foglalkoztatottak munkakörülményeiről beszélnek. Ide tartoznak a munkahelyi feltételek, az aktív egészségvédelem, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációja vagy a dolgozókkal való bánásmód a leépítések során, az esélyegyenlőség, részvétel és munkaidő-beosztási modellek. De az értéklánc mentén az emberi jogi szempontok is figyelmet kapnak.
Társadalmi fenntarthatóság és szociális termelés
A fenntarthatóság gyakran nem eléggé hangsúlyozott társadalmi dimenziója több szinten is központi szerepet foglal el a Szociális termelésben. A megfelelő megbízások közvetítése és támogatása révén a Szociális termelés erősíti a szociális foglalkoztató üzemek munkáját, amely a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci bevonását, illetve munkaerő-piaci részvételét szolgálja. A Szociális termelés szeretne segíteni a hátrányos helyzetű személyeknek, hogy megbecsült és értelmes tevékenységet találjanak. Ezáltal közvetve hozzájárul a társadalmi egyenlőség és a nagyobb esélyegyenlőség megteremtéséhez.
A Szociális termelés a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kapcsolódási pontjánál aktív társadalmi felelősségvállalást és szociális üzemekkel való tudatos együttműködést tesz lehetővé a gazdasági társaságok számára.
Társadalom és fenntarthatóság: 07.Jan.2013 Teilen Tweet