A fenntarthatóság egy rendszer hosszú távú fennmaradást biztosító kialakítását jelenti. A fenntarthatóság legelterjedtebb meghatározását 1987-ben az ún. Brundtland Bizottság fogalmazta meg: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét." (Brundtland jelentés, 1987)

Az ENSZ bizottság ezzel a meghatározással hangsúlyozza a fenntarthatóság koncepciójához kapcsolódó, nemzedéken belüli és nemzedékek közötti igazságosságot: egyrészt a jelenleg élő generációk közötti elosztást, a világ északi és déli felén élő emberek közötti elosztás kiegyenlítését. Másrészt a ma élő és a jövőbeni nemzedékek közötti egyensúlyt, vagyis azt a kötelességet, hogy gyermekeink és unokáink érdekében mindent megtegyünk a környezet és a társadalom stabilitásának fenntartásáért.

"Úgy fogyasztani, hogy fogyasztást pótolni lehessen"

Ha a különböző nyelvekben megfigyeljük "fenntarthatóság" szót és jelentését, érdekes eredményeket kapunk. A "Nachhaltigkeit" német szó a következőt jelenti: "Úgy fogyasztani, hogy azt pótolni lehessen", míg ...mehr

A környezet az a dimenzió, amely a politikai vitákban a legnagyobb figyelmet kapja. A környezeti fenntarthatóság fő problémája az éghajlatváltozás, amely az ember okozta globális felmelegedést jelenti. A környezetre vonatkoztatott fenntarthatóság azt jelenti, hogy úgy bánunk a természettel, hogy a Föld összes lakója ép (tiszta) környezetben élhessen.

Társadalmi anyagcsere

A környezeti fenntarthatóság értékelésénél az ún. "társadalmi anyagcseréből" kell kiindulni, amely a Földet egy anyagi szempontból zárt, globális ökoszisztéma behatárolt rendszerének tekinti. Az ember egyre növekvő mértékben használja az erőforrásokat, ami egyre több környezeti problémát okoz, pl. éghajlatváltozást, ózonlyukat, a fajgazdagság csökkenését, eróziót és sivatagosodást, valamint talaj-, víz- és levegőszennyezést.

Ökológiai lábnyom

A természetes erőforrások felhasználásának legismertebb mutatója az ún. "ökológiai lábnyom". Ez számokkal fejezi ki, hogy az embernek mennyi megújuló erőforrásra van szüksége a termékek és szolgáltatások fogyasztásához. Vagyis az anyag-, föld- és energiafogyasztást átszámítják felületre. ...mehr

A fenntartható gazdálkodási mód szorosan összefügg a másik két dimenzióval. A gazdasági fenntarthatóság a takarékosabb erőforrás- és energiafelhasználás révén kapcsolódik a környezeti dimenzióhoz, a társadalmi dimenzióhoz pedig a munkahelyteremtés és - megtartás révén.

A fenntartható gazdaság lényegét kifejező két központi fogalom a hatékonyság és stabilitás.

Fenntarthatóság és vállalkozások

Mikrogazdasági szinten a vállalkozások a fenntartható stratégia végrehajtásának szervezeti egységei. A fenntartható gazdálkodás jellemzője:

a mobilitás: áruszállítás, szolgálati utak, fenntartható gépjárműpark-irányítás, stb.az erőforrás-felhasználás: fenntartható termelés, műszaki innováció, minőséga munka: új munkaidő-modellek, vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR), hátrányos helyzetűek integrációjaa termék: minőség elsőbbsége a mennyiséggel szemben, a termék hosszú élettartama, regionális termékek, környezetet kímélő vagy megújuló nyersanyagok

Profiljuk és tevékenységük révén a vállalkozások nagy mértékben hozzájárulhatnak egy sokkal fenntarthatóbb társadalom megteremtéséhez. Mindazonáltal erősen függnek a fogyasztói igényektől, amelyek gyakran az "olcsó" termékeket részesíti előnyben a "fenntarthatóbbakkal" szemben. A piac tehát ...mehr

A fenntarthatóság társadalmi dimenzióját a legnehezebb meghatározni, ezért a fenntartható jövőről szóló vitában csak kevés figyelmet kap. Ennek oka többek között az, hogy a társadalmi dimenzióhoz különböző (tudományos) területek kapcsolódnak, és a társadalmi dimenzió csak nehezen számszerűsíthető. A társadalmi fenntarthatóságnak ezért nincs egyértelmű koncepciója, és széleskörű elismertsége is hiányzik.

Emberhez méltó élet, elosztás és esélyegyenlőség

A társadalmi fenntarthatóság célja egy emberhez méltó élet megteremtése, azaz a társadalmi terhek megosztása, a feladatok elosztása, a munka elosztása/a munkanélküliség elleni küzdelem és az esélyegyenlőség. A középpontban egy olyan emberhez méltó élet áll, amely biztosítja az anyagi és nem anyagi alapszükségleteket. A "munka" ebben központi szerepet foglal el: A fizetett munka lehetővé teszi az anyagi részvételt és a megélhetés biztosítását, de a társadalmi és kulturális részvételre is nagy hatással van. [Irodalom: Studie Littig/Grießler 2004]

A társadalmi fenntarthatóság az emberi egészség ...mehr